Földi létünk úgy elszáll, tarts ki bátran, meg ne állj,
Éltessen a szép remény, gondjaidban társ leszek én.
Öröm s bánat egy helyen, tarts egyensúlyt kedvesem,
Úgy szeresd az életet, ahogy szeret Istened.
 

Ma három angyal Földre száll, te otthonodba várd,
És öltöztesd a szívedet, ünneplõbe hát.
A három angyal ott ragyog, az ajtód nyitva áll,
Végre eljött most a pillanat, gyógyírt kapsz te már.
 

Megterítve asztalon, szép szál fehér rózsaszirom,
Várja õket illatos alma, gyertyalángja bearanyozza.
Üdvözlésként daloljál, kérjél tõlük, óhajtsál,
Öntsd ki szíved bánatát, segít rajtad három jó barát.
 

Úgy szárnyalnak a mondatok, az érzés elborít,
És a látvány gyorsan elragad, az ész itt nem segít.
A gyertyalángban ott dereng, a három drágaság,
Most te érezheted fontos vagy, tárd ki a szíved hát.
 

Leteszed a terheket, mely rég nyomta lelkedet,
Néhány perc és pillanat, megkönnyebbülsz, boldog vagy.
Áldás, béke, szeretet, önti el a szívedet,
Most az érzés simogat, nincs rá szó, se gondolat.
 

Ha három angyal Földre száll, te otthonodba várd,
És tisztítsd meg a lelkedet, majd ölts gyémánt ruhát.
A földi léted egy nagy kincs, csak rajta, menj tovább,
Hát te bátran szárnyalj magasba és mondjál egy imát.